A természetalapú pszichológiai intervenciók egyik legelterjedtebb és legrégibb vállfaja, a kertterápia (Horticultural Therapy, HCT) a növényeket és a velük kapcsolatos tevékenységeket terápiás eszközként használja. E megnyugtató, önbizalom-növelő és testileg-szellemileg stimuláló tevékenységek révén segíthető az egyén, illetve egyes speciális csoportok társadalmi beilleszkedése, oktatása, pszichológiai és fizikai fejlődése.

A középkori Spanyolországban a szegényebb kórházi betegek különböző kerti munkákat végeztek, hogy később ki tudják fizetni kórházi kezelésük díját. Ezek a betegek jobb gyógyulási arányt mutattak, mint a gazdagabb betegek, akiknek nem kellett kint dolgozni. A mentálisan és fizikailag sérült katonákat az I. Világháborút követően kertterápiával kezelték. A kertterápia valamennyi korcsoport számára jótékony hatásúnak bizonyult, beleértve a fizikai vagy szellemi fogyatékkal élőket, illetve a valamilyen traumán (szeretett személy halála, munkahely elvesztése, válás, háború, stb.) átesetteket is. A függőségben szenvedők, büntetett előéletűek, veszélyeztetett gyermekek, diákok, szociálisan hátrányos helyzetűek, bántalmazások áldozatai és elkövetői egyaránt hasznosságtudatot meríthetnek a kertészkedés nyújtotta élményből.

A látássérültek, AIDS betegek, a betegség vagy műtét miatt kórházi ellátásra szorulók, a depresszióban szenvedők, az idősek otthonában, szociális és ápoló otthonban, Alzheimer-betegek számára fenntartott ápoló intézményben vagy hospice létesítményekben élők, rákbetegek, agyi érkatasztrófán átesett betegek és még sokan mások célt és örömet találhatnak a növényekkel való foglalatosságban. Azok pedig, akiket fizikai vagy szellemi állapotuk passzivitásra és függőségre kényszerít, megélhetik, milyen érzés, ha megfordulnak a szerepek és végre ők gondoskodhatnak valakiről, valamiről. A növényekkel való foglalkozás lehetővé teszi számukra, hogy e gondoskodó hajlamaikat felfedezzék és kiéljék. A kertészkedés nem csupán örömforrást jelent számukra, hanem önbizalmat és céltudatosságot is ad. Mivel a növények folyamatosan fejlődnek és reagálnak a gondoskodásra, reményt, és rövid távon értelmet adnak az életnek. Négy alapvető eleme van a sikeres kertterápiás programoknak: (1) a fejlesztendő kliens/beteg, (2) a növények gondozása (terület, technológia, eszközök), (3) meghatározott célok és célkitűzések, valamint (4) egy képzett kertterapeuta (Winterbottom, 2015).
A kertterápiában a beavatkozási vagy kezelési módszerek a növények termesztésére és gondozására összpontosítanak, és számos kapcsolódó beltéri és kültéri tevékenységet foglalhatnak magukban. A kertészeti terápiás programokban résztvevők meghatározott célokkal és célkitűzésekkel rendelkeznek, ezeket dokumentálják, a fejlődést nyomon követik és rögzítik, hogy egymásnak bemutathassák az elért eredményeket. A képzett kertterapeuta rendelkezik klinikai és kertészeti készségekkel és ismeretekkel, valamint azzal a képességgel, hogy hatékony programokat dolgozzon ki a programban résztvevők pozitív változásának maximalizálása érdekében. A kertterápia multidiszciplináris terület, ahol a mentálhigiénés/pszichológiai, a kertészeti és a kertterápia területén szükséges készségekre és ismeretekre van szükség (Haller, 2021). A mentálhigiénés/pszichológiai készségek közé tartozik többek között a terápiás folyamat megtervezése, a tanácsadás, a pszichológiai intervenciók elvégzése, a kommunikáció, az ellátott betegek ismerete és a motivációs technikák. A fontos kertészeti készségek közé tartozik a biztonságos és megfelelő növényi anyagok megismerése, valamint az akadálymentesített kerti és tevékenységi terek használata. A kertterápiában dolgozó szakemberek hangsúlyt fektetnek a programtervezésre, a foglalkozások megtervezésére, a feladatok módosítására és adaptálására, valamint a helyszíni irányítására (Nicolas et al., 2019). Zhao és munkatársai (2020) az egyik leggyakoribb alkalmazási terültre, a demencia és Alzheimer-kórban szenvedő idősek számára biztosított kertterápia hatásait tekintették át a releváns tudományos közlemények vizsgálatával. Ez a szisztematikus áttekintés 14 tanulmányt tartalmazott, amelyekben 411 demenciában szenvedő személy vett részt. A metaanalízisek eredményei azt mutatták, hogy szignifikáns különbség van a kertterápia hatékonyságában a kognitív funkciók összpontszámára, a nyugtalanságra, a pozitív érzelmekre és az elkötelezettségre vonatkozóan, de nem találtak szignifikáns különbségeket a dísznövénykertészeti tevékenységek hatékonyságában a nyugtalanságra és a pozitív érzelmekre vonatkozóan. A meglévő bizonyítékok alátámasztják a kertterápia hatékonyságát a kognitív funkciókra, a nyugtalanságra, a pozitív érzelmekre és az elkötelezettségre vonatkozóan. Lu és munkatársai (2021) egy speciális csoport, a szkizofréniában szenvedők esetében dolgozta fel a rendelkezésre álló tanulmányokat. Ez a vizsgálat bizonyítékot szolgáltatott a kertészeti terápia pozitív hatásának alátámasztására. Ez az áttekintés kimutatta, hogy a nem kórházi környezet minden mutató tekintetében jobb terápiás hatással bír, mint a kórházi környezet. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a kertterápia hatásos a tünetekre, a rehabilitációs eredményekre, az életminőségre és a szociális (együtt)működésre a kórházi és nem kórházi környezetben lévő betegek esetében. Mottershead & Ghisoni (2021) poszttraumás stressz zavarral élő veteránok számára tervezett kertterápiás programokat. Megállapították, hogy a kertterápia számos lehetőséget kínál a hangulat javítására, a magányosság csökkentésére és a mentális betegségek, például a poszttraumás stressz zavar pszichés és fizikai egészségügyi hatásainak mérséklésére. Lee és munkatársai (2021) egy olyan célcsoportot vizsgáltak, ahol a kertterápiás tevékenységeknek már nagyon régi hagyománya van, nevezetesen az elítélt börtönlakókét. A kertterápiás tevékenységbe bevont elítétek esetében, a program végén értékelték a depressziót (Beck Depressziós Skála), a szorongást (STAI), az önértékelést (Rosenberg Önértékelési Skála) és az élettel való elégedettséget (Életelégedettségi Skála). A pozitív változásokat az interjúk, a munkafüzetek és az érzelmi változás ellenőrző listák megfigyelései alapján állapították meg, amelyeket minden ülésen rögzítettek. Egyértelmű pozitív változásokat figyeltek meg a fogvatartottak mentális állapotában a kertterápiás programban való részvétel előtt és után mérve. A kertterápiás programban részt vevő foglyoknál csökkent a depresszió, valamint nőtt az önbecsülés és az élettel való elégedettség. A fogvatartottak rehabilitációs kertterápiás programja a résztvevők pszichológiai egészségének javulásával járt együtt.